Azt, hogy mennyire szép fogsorral tudunk mosolyogni az emberekre, és hogy fogaink milyen állapotban vannak nem csak az egyéni higiéniánk, és az egészségünk, hanem a kultúránkból eredő hagyományaink is meg tudják határozni.

A különböző kultúrák ugyanis eltérő normákat, értékeket és szokásokat ápolnak, ezek pedig hatással lehetnek arra, hogy mi számít egészségesnek és szépnek még a fogápolás terén is. Bár a fogaink ápolása valóban egy globálisan elterjedt dolog, hatalmas különbségek lehetnek a fogápolási szokásokban a különböző kultúrák között.

Melyik kultúrában hogyan ápolják az emberek a fogaikat?

Janet Williams Oshun dentálhigiénikus arra volt kíváncsi, hogy milyen módon tudják befolyásolni a kultúrák és a különböző szájápolási praktikák az emberek szájegészségét. Hiszen míg nyugaton az igazán vakítóan fehér fogsor számít szépnek, addig más kultúrákban nem a fogak fehérsége számít a szépség szimbólumának. Európában és az Egyesült Államokban például az esztétikai fogászat (mint a fogfehérítés és a fogszabályzás) vált a szépségipar egyik legfontosabb részévé.

Janet Williams Oshun a Dublini Fogászati Egyetemi Kórházban, tanulmányai során elvégezte azt a kutatást, amely az etnikai és kulturális szájápolási gyakorlatok hatásairól szóltak, és az eredményekből jól látszik, hogy a szájegészségügy nem csak a fogkefe és a fogkrém használatából ered, hiszen mélye összefonódik az egyéni életmódbeli szokásokkal, az általános társadalmi-gazdasági, kulturális és környezeti feltételekkel, a társadalmi és közösségi hálózatainkkal, az étel-és munkakörülményeinkkel.

A kutatás pedig három széles körben ismert szájápolási gyakorlatra összpontosított: a bételdió rágására, az olajrágásra, illetve a miswakra.

Ilyen következményekkel járhatnak a kulturális hagyományok

A bételdió rágása egy kulturális rituálé, mely Dél-és Délkelet-Ázsia, Afrika és a csendes-óceáni szigetekről származnak. Az itt élő népek rendszeresen rágcsálják a bételdiót anélkül, hogy lenyelnék azt. Sűrűn kombinálják bételdiólevelek, dohány, illetve különböző fűszerek keverékével is. Szájegészségügyi szempontból a bételdió rágása veszélyes, és komoly kockázatokkal is járhat.

Beszélhetünk itt a lágy szájszövetek károsodásáról, az okkluzális fogvesztésről, illetve a gyökér-és fogtörésről is. Emellett a bételdió rágása növelheti a paradontális betegségek kialakulását, a WHO pedig a bételdiót az első csoportba tartozó emberi rákkeltő anyagok közé sorolta.

Az olajrágás az indiai ayurvédikus kultúrában lett igen elterjedt. A gyakorlat lényege, hogy éhgyomorra körülbelül 10-20 percen át egy evőkanálnyi olajat kell a szánkban forgatni, majd ezt követően kiköpni. A hagyomány szerint ez a nyelven és a nyálon keresztül képes eltávolítani a szervezetben lévő szennyeződéseket. Számos tanulmány valóban pozitív eredményeket mutatott az olajhúzással, olajrágással kapcsolatban.

A kutatásokból kiderült, hogy például a szezámolaj a plakk okozta ínygyulladás megelőzésében lehet hasznos, de elmulassza a kellemetlen szájszagot, és felveszi a harcot a patogén baktériumok ellen is. A Miswak a természetes fogkefének nevezhető, mely Közel-Keleten, Közép- és Délkelet-Ázsiában illetve Észak-Afrikában terjedt el.

A WHO a spirituális szemléletét elismeri, de kijelentette azt is, hogy a miswak használata nem csak egy olcsó, hanem egy hatékony eszköz is lehet a szájhigiénia javítására.